TEHETSÉGGONDOZÁS, HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ
Egy oktatási-nevelési intézményben a tehetséges diákok felfedezése, majd a velük való fejlesztő foglalkozás legalább két megközelítésben lehetséges:
a hagyományos (tudományágakhoz, művészetekhez, sportágakhoz, szakmákhoz kapcsolódó) területeken, az iskolai tantárgyak struktúrájában,
a NAT-ban szereplő műveltségi területek felosztásában, megfelelve a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának.
A fejlesztő munkát erősen meghatározza, hogy csak a kimagaslóan jó képességűeket, vagy az átlagot kevéssé meghaladókat is tehetségesnek tekintjük-e.
A Táncsics Mihály Kollégium mindegyik részlegének hagyományaiban inkább az első területen végzett munka vert gyökeret. A szociális képességek fejlesztése tudatos módon jellemzően a diák-önkormányzati tevékenység során történt (közgyűlések, választások, értékelések, rendezvények szervezése, diákvezetői megbízás). 2000. szeptemberétől az AJTP beindításával jelentősen változott a helyzet, a tevékenységrendszerben nagy arányban szerepel e képességek fejlesztése.
A továbbtanulásra felkészítő „speciális” részleg a felsőfokú felvételi követelmények felől közelítve, de nem azokra szűkítve végzi munkáját. A tanítás során olyan – differenciált – követelményszintet támaszt minden egyes diák elé, aminek teljesítéséhez nem csupán értelmi, hanem akarati képességeiket is mozgósítaniuk kell. Ennek mind a tehetséggondozás, mind pedig a személyiségfejlesztés szempontjából erős hatása van. A korábban végzettek szerint a felsőfokú tanulmányok során és később jól kamatozik a megszerzett többlettudás, az ismeretszerzési technikák rutinos alkalmazása, a begyakorolt vizsgahelyzet, a versenyszellem és a közösségi tudat.
Az AJTP-ban tanuló diákok esetében a tehetséggondozás szorosan összetartozik a hátránykompenzációval. Az egyes részterületeken tehetségjegyeket felmutató diákokat is fel kell zárkóztatni más területeken (pl.: tantárgyi, nevelési stb.). A programban a tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás: az ismereteknek a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése, elmélyítése. A gazdagítás az elsajátításra, a feldolgozó képesség javítására is vonatkozik: a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését, valamint az interdiszciplináris megközelítést jelenti. A szociális képességek fejlesztését az ön- és társismereti, a kommunikációs és a tanulás-módszertani foglalkozások, továbbá az intenzív kulturális fejlesztő tevékenység biztosítja. Ez gazdagítja, erősíti a diákok személyiségét is. Így válik igazán teljessé és eredményessé az intellektuális fejlesztés.
